3 Május 1999 Elhagytam Romániát. [...] 6 Július 1999 Minden ismerôsôm ott volt a kocsmában. Szép lassan megjöttek. Füst, zene, hangulat... 13 Július 1999 rég éreztem így magam... hiányoznak a telefonok! vajon eszedbe jutok még néha? 14 Július 1999 Ma volt bátyám szülinapja! Felhívott... 18 Július 1999 [Szent Endre] Nagyváradi művészek kiállítása egy kis pince galériában. Köztük Ujvarossy, Bondor, Jedlicska. A város nagy benyomást tett rám, a Dunával, az régi házakkal, a hangulatával. 02 Augusztus 1999 A forró fekete kávé illata nagyon jellegzetes. Gôzölgô, kavargó, sűrű és átláthatatlan. Elvisz engem olyan helyere ahova soha sem fogok vissztérni. [A.L.Webber - Memory] Nem igazán tudtunk élni. Fel sem fogtuk azt a sok jót ami hirtelen az ölünkbe pottyant. Elvakított a pillanatnyi mámor és észre sem vettük hogy, szép lassan a vesztünkbe rohantunk, ellenünk fordítva azt a sok sok embert, akiket évekkel azelôtt még barátoknak szólítottunk, akiket aztán elkerültünk, nem beszélve arról a sok szóról amit elhittem neked, ami nem volt más, csak olcsó szemfényvesztés. 26 Augusztus 1999 Iszonyuan nyomasztó álom, amiben K.S. ugy intézte a sorsomat hogy nemi erôszakért elítéltek. Senki sem akart szóba álni velem. Még a legjobb barátaim sem, és a legszörnyűbb az volt hogy, tisztában voltam az ártatlanságommal! Nagyon vágyok haza, Nagyváradra. 27 Augusztus 1999 Ma érkezik bátyám. Talán itt maradnak hétfôig. Kicsit megfáztam, de lehet hogy a parlagfű alergia elsô tünetei. Sziget: Fantasztikus volt a hangulat. Rengeteg ember. 29/30 Augusztus 1999 Rengeteg élmény, mind egy napba sűrítve. megjegyzes 3 Szeptember 1999 ...Rövíd melankólia... Néha eszembe jutnak azok a hideg téli napok amiket Dévá-n töltöttem. ...meg sok sok jelenet a katonaság idejébôl, amikor a havat takarítottuk, vagy megerôsítettük a ponyvát a rakétákon, sepregettük a hatalmas hangárokat..., aztán jött a nyár, a meleg..., kaszálás, emlékszem még málna meg szeder is volt azon az átkozott helyen. Jóban voltam az egység kutyáival, pedig igencsak rá hozták a frászt az emberre, amikor éjel, örség közben, felbukkantak a semmibôl. Mi pedig az erdô mélyében, korom sötétben, sétálva, gondaloktól gyötörve, bolyongtunk az északában, mélyen kitaposott ösvényeken... [...] Semmi sem volt értelmetlen! [...] ...a mozsdó, a hiányzó csapokkal, a WC, az erdô ami az ablakból mutatta magát, a foci pálya, a fa raktár, a lövölde a hatalmas gödreivel, amiket annyi generáció eldobott gránátjai ástak, a nagy figyelô ahonnan, ha épp tiszta volt az ég, látni lehetett a várost, a II-es örhely, ahonnan északánként hallani lehetett a vonat zaját, ami othonaik fele vitte az embereket, az a sok furcsa, privitív bajtárs, akik eltüntek az idô multával, és persze azok akikkel nagyrészt eggyütt szenvettünk...de túléltük, megismerve olyan dolgokat, amiket talán sehol máshol nem ismertünk volna meg. 6 Október 1999 I'm so sad... 9 Október 1999 Az ejjel elhataroztam hogy fôbe lövöm magam még két jóbarátommal eggyütt. Ott ültem a tégla falon, ami végulis összedölt, reszketett a kezem, és azon gondolkoztam, mi lessz ha elvétem az irányt? ha masfele irányitom a stukkert... [...] Itt hagytak a gondokkal, 20 Október 1999 Ugy gondoltam, azért vagyok Neked, hogy elviselhetôbbé tegyem azt a sok dolgot ami bánt, de ugy látszik tévedtem... azt hiszem soha nem fogsz telyes mértékben elfogadni engem, de talán csöpnyi gondot sem fordítasz erre. Régen nem volt ez így... Sokat csalódok mostanában, de sebaj, Én megmondtam, egyszer ugyis minden jóra fordúl. 29 Október 1999 Utópisztikus álom, erotikus kisugárzásu nôkkel, enyhe keleti hatással és jôvôt idézô szinhelyekkel. 7 Ianuár 2000 [...] Miért élünk? Hogy ellásuk az Istent emberhussal. Tudnillik a Biblia, kedves hölgyeim, nem arra buzdít, hogy az élet értelmét keressük. Arra szólít fel, hogy szaporodjunk. Szeressétek egymást és szaporodjatok. Ne áltassa magát: azt hogy " szeressétek egymást" a "szaporodjatok" felôl kell értelmezni. Szó nincs itt könyörületes, együtt érzô, átszellemült szeretetrôl, szenvedélyrôl, egyszerüen úgy kell érteni: "szeretkezzetek!", "közösüljetek!" [...] "basszatok!". Hát ez és csakis ez az emberi élet egyetlen értelme. A többi szart sem ér. [...] Kundera, telyesen uj megvilágításba helyezte elôttem a barátság fogalmát!